2012. június 29., péntek

Boldogtalan boldogok


„Ha a boldogságot kutatod, belül keresd,
emlékezeted roppant nagy csarnokában. 
Itt tied az ég, a föld, a tenger, a csillagok. 
Itt találkozhatsz önmagaddal. Csak egyetlen egy nem lehet a tied: a perc, amelyet elfeledtél. Amire nem emlékszünk, már nem a miénk… 
Az emberek bebarangolják a világot, megcsodálják a hegyek égre meredő csúcsait, a tenger egekig ívelő hullámait, a folyók félelmetes kanyargásait, az óceán végtelenjét és a csillagok semmibe tűnését. Csodálnak, miközben elfelejtenek emlékezni. Boldogtalan, aki emlékeire ügyet sem vet, és boldog ezek szerint csak az lehet, aki emlékezni képes…” /Tatiosz/

Nincsenek megjegyzések: