2011. július 17., vasárnap

Lelked mélységei


„Ha leereszkedsz lelked mélységeibe, megtalálod
a boldogsággal kevert szomorúságot. Vajon lehetnek-e boldogok a napok, ha nem ismerjük a szomorúságot? Ott van ő mindenben, a lombját hullató fa koronájában, a szirmát vesztő virágban, a medréből visszavonuló tenger hullámában és a felhők mögött lebukó nap búcsúzásában. A hegyek szívében is ott lapul a szomorúság. Bánkódnak, hogy nem nőttek az égig, s ha egykor az egek lábát is súrolták, az évek múlásával ormuk megkopott, színük elhalványult. Ezt teszi velünk az idő: a szépség is törékeny, mért volna kegyesebb az örömökkel? Hogy minden boldog pillanatba egy csepp szomorúság vegyül - sosem vagyunk maradéktalanul boldogok -, úgy a szomorúság felkészít a boldogabb időkre. Emberi ez is: alászállás és felemelkedés. Ahogy a nap és az évszakok búcsúznak, majd magukhoz ölelik újra a csillagokat, úgy változandóság honol mindenben: az emberi szívben, a hangulatokban, a körülményekben.” /Tatiosz/

2011. július 6., szerda

A lelkek egyesülése


Két lélek egyesülésének mi más is lehetne, az igazi eszköze, mint az érzelmekből született,
érzelmeket közvetítő, elsősorban az emberi fajra jellemző viselkedésforma, a csók.
„A csók misztériuma, hogy a szánk ilyenkor
nem beszél, de némán összeforr: testünk „legintellektuálisabb” szervéről, a szájról és a nyelvről kiderül, hogy valódi funkciója nemcsak
az információk cseréje, hanem az érzéki szereteté is. Nyelvünkkel és az érzékeny idegekkel befont ajkunkkal többet lehet üzenni, mint szavakkal.
És amikor két test összeforr, nemcsak „testileg érintkezik”, hanem két lélek is egymásba rezeg,
s a találkozás extázisában azt kérdjük egymástól: hol voltál eddig?” /Müller Péter/

A csók valódi értéke, abban a pillanatban rejlik, amíg mindkét fél számára, megszűnik a tér és az idő, a körül ölelő világ, - nem lát, nem hall, nem gondolkodik, csakis a pillanatnak él. Köztudottan a legfinomabb és legérzékibb kommunikációs eszköze az embernek, mely egyben az öröm forrása, és tulajdonképpen a szeretett lényhez fűződő érzések kimutatásának egyik legszebb, legemberibb módja is.

„Ajkunk módot talált, hogy elmondja, amit szó nem mondhat el sosem.” /Lawrence/